1. A hét megvilágosodási tényező kifejlesztése, amint az az elkülönüléstől (viveka), lecsillapodástól (virāga), megszűnéstől (nirodha) függően az eloldódáshoz (vossagga) vezet. A tantárgy oktatása során az előkészítő és a satipaṭṭhāna/ānāpānasati rész oktatásának lehetőségeit gyakoroljuk, kitekintéssel a gyakorlás továbbfejlesztésének módjaira és lehetőségeire.
2-5: A satipaṭṭhāna rész: A test mint test, az érzés mint érzés, a tudat mint tudat, a dhammák mint dhammák szemlélése. A meditáció (bhāvanā). Motiváció, előkészületek a gyakorlásra. Menedékvétel, és/vagy a világi követőkre vonatkozó öt erény (sīla) megalapozása. A szeretetteljes jóindulat (mettā) felkeltése. A testhelyzet, fizikai előkészületek (nyújtó és lazító gyakorlatok). A test (kāya) éber figyelése: a légzés, a négy testhelyzet (járás, állás, ülés, fekvés), a test minden mozdulata, a test 32 része és tisztátalan volta, a testet alkotó elemek (föld, víz, tűz, levegő) feletti szemlélődés, a kilenc temetői szemlélődés és a halál elkerülhetetlensége. Az érzések (vedanā) éber figyelése: a kellemes, kellemetlen, és sem kellemes sem kellemetlen érzés, hátráltató és előrevivő érzések.
6-7. A tudatállapotok (citta) éber figyelése: a szenvedés három gyökérokával (lobha, dosa, moha) összefüggő tudatállapotok, a zavaró tényezők által eltérített tudatállapotok, az elmélyedések összeszedettsége és a megszabadulás emelkedett tudatállapotai. A tudat tartalmainak (dhamma) éber figyelése: az öt akadály (nīvaraṇa), az öt halmaz (khandha), az érzékelés külső és belső forrásai (āyatana) és az őket összekötő béklyók (saṁyojana), a megvilágosodási tényezők (sambojjhaṅga) és a négy nemes igazság (sacca) éber figyelése.
8. A létezés három jellegzetességének (anicca, dukkha, anattā) folyamatos figyelemmel kísérése. A figyelem befelé, kifelé, és befelé-kifelé irányítása. A keletkezés, az elmúlás, a keletkezés-elmúlás tényezőinek megfigyelése. A „puszta figyelem”. A megszabadulás.
9-12. Az ānāpānasati rész: Az első negyed (szemlélődés a test felett): a ki- és belégzés tudatos szétválasztása, a légzés követése, a figyelem rögzítése a légzésen, a légzés minőségének megtapasztalása (rövid-hosszú, felületes-mély, durva-finom, nehéz-könnyed, egyenletes-szaggatott, gyors-lassú, párás-száraz, hűvös-meleg), a légzés útja és a teljes lélegző test (sabbakāya) megtapasztalása, a testi késztetések (kāyasaṅkhāra, azaz a ki- és belégzés) elnyugtatása. A második negyed (szemlélődés az érzések felett): az odaszentelődés örömének (pīti) megtapasztalása, az elégedettség boldogságának (sukha) megtapasztalása, a tudati késztetések (cittasaṅkhāra, azaz a vedanā és saññā) megtapasztalása, ezek elnyugtatása. A harmadik negyed (szemlélődés a tudat felett): a tudat (citta) megtapasztalása, felvidítása, összpontosítása, elnyugtatása. A negyedik negyed (szemlélődés a dhammák felett): szemlélődés a mulandóság (anicca), lecsillapodás (virāga), megszűnés (nirodha), eloldódás (paṭinissagga) felett.
13. A hét megvilágosodási tényező (sambojjhaṅga) kibontakoztatása: A hét megvilágosodási tényező (sati, dhamma-vicaya, viriya, pīti, passaddhi, samādhi, upekkhā) kibontakoztatása a testben, érzésekben, tudatban, dhammákban.
14. A tisztánlátás és megszabadulás (vijjā-vimutti) kifejlesztése.