Minőségpolitika dokumentumai

A minőségpolitikát meghatározó legfőbb dokumentum a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Program, amelyet a Szenátus a 2008. év január hó 28-án kelt 1/2008.1.28.  számú határozatával fogadott el. E dokumentum felülvizsgálatára 2017-ben került sor, akkor készült el a TKBF Minőségbiztosítási Politika c. dokumentum, akkor még tervezetként, amely már az ESG sztenderdeknek megfelelő szerkezetet és tartalmat követte. A stratégiaalkotó folyamat legutóbbi állomása a Minőségbiztosítási Politika (MP) és a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat (MBSZ) elkészítése és elfogadása volt, utóbbira 2019. május 2-án került sor [20/2019. (05.02.) és 21/2019. (05.02.)].

A stratégiai dokumentumok közül A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Küldetésnyilatkozata 1996. február 1-je óta változatlan formában hatályban van.

A Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Program, illetve Minőségbiztosítási Politika meghatározza az Alapértékeket (10.1), legáltalánosabb formában a Humanizmust (10.1.1.), utána közvetlenül magát a Minőséget (10.1.2.). Ez utóbbi a Küldetésnyilatkozatból hat olyan passzust jelent, amely a minőségbiztosítás alapjául szolgál. Ezen pontok meghatározzák a Főiskola tevékenységének pilléreit, elsősorban a tanulókat, akik érdekében az intézmény a tevékenységét folytatja, a tanárokat, akik legjobb tudásuk szerint közvetítik a Tanítást, és magát a Tanítást.

Az új Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat 2019. a korábbi szabályozást kiegészítette a 2011. évi CCIV. törvényben meghatározottakkal, ezen belül az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerében meghatározott négy céllal, illetve az ESG 2015 által meghatározott tíz intézményi sztenderddel. Eme sztenderdek meghatározzák azokat a folyamatokat, amelyeken keresztül maga a minőségbiztosítás megvalósul. Ily módon célok és alapértékek, valamint a megvalósításuk tekintetében a Küldetésnyilatkozat és a minőségbiztosítási alapdokumentum összhangba került.

Ezeken kívül a Küldetésnyilatkozat olyan konkrét követelményekre és folyamatokra is utal, amelyekben megtestesülnek az alapértékek és célok:

„A Főiskola tantervében, tanítási módszereiben és számonkérési rendszerében a fenti szempontokat juttatja érvényre.” (ESG 1.2, ESG 1.3, ESG 1.7, ESG 1.9)

„A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzést is lehetővé tesz, amely az alaposabb megismerést szolgálja.” (ESG 1.3, ESG 1.2, ESG 1.6)

„A Főiskola képzési rendszerében ötvöződik a tárgyi ismeretek átadása, és a Tanítás belső megvalósítását szolgáló gyakorlati képességek kifejlesztése, hangsúlyt fektetve az önálló gondolkodásra.” (ESG 1.2, ESG 1.4)

A Küldetésnyilatkozatban meghatározott elvek, normák, elvárások összhangba hozhatóak a minőségbiztosítás elveivel, mert a két elvárásrendszer szelleme a történeti és tartalmi különbségek ellenére a lényegi pontokban megfeleltethető egymásnak. A Küldetésnyilatkozat zárógondolata („mindent megteszünk azért, hogy munkánk az emberek összességének és az egyes embereknek egyaránt épülésére váljék”) ugyanis csak egy olyan nyílt, emberközpontú, jelesül a tanulók, hallgatók aktuális és jövőbeli érdekeit szolgáló, strukturált és demokratikus alapon működő oktatási rendszerben valósulhat meg, amelynek egyfelől megvan a megfelelő társadalmi támogatottsága, másfelől elfogadja a társadalom felől érkező, a minőségre vonatkozó követelmények betartására irányuló elvárást.

A minőségpolitikával foglalkozó dokumentumok (Politika, Szabályzat, Jelentések), illetve az azokból következő minőségbiztosítási tevékenységek, majd az azok alapján hozott döntések és változtatások mind a Küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célt követik. E folyamat fókuszpontja a folyamatosan megújuló tantervek. Mivel a Főiskola egy meglehetősen kicsi intézmény, és a hagyományai is demokratikusak, minőségbiztosításának alapja (a Fenntartó felügyelete alatt) a Szenátus mint legfőbb döntéshozó szerv. Ennek minden oktató a tagja, valamint jól reprezentálja a hallgatók és alkalmazottak körét, illetve folyamatos és hatékony ellenőrzést és visszacsatolást végez a Főiskola minden tevékenységével kapcsolatban, de ehhez a minőségbiztosítás dokumentumai alapján működő szervezeti egységeket is működtet (MiB, TT).