Minőségbiztosítási jelentések

2014-2018. évi átfogó minőségbiztosítási jelentés - közzétéve a Szenátus 19/2019. (05.02.) számú határozata alapján.

2018-2019. évi minőségbiztosítási jelentés - közzétéve a Szenátus 50/2019. (12.05.) számú határozata alapján.

2019-2020. évi minőségbiztosítási jelentés - elfogadva a Szenátus 37/2020. (12.03.)  számú határozatával.

A MiB  a 2014-2018. tanévek minőségbiztosítási jelentéseiben azt állapította meg, hogy a Minőségbiztosítási Program által meghatározott fejlesztési szakaszok közül lényegében az első szakasz (10.2.1.) valósult meg majdnem teljes mértékben, illetve a második és harmadik szakasznál megfogalmazott kritériumok egyelőre csak részben. A szakaszokban meghatározott minőségcélok megvalósulása a következően alakul:

Első szakasz (10.2.1.)

  • résztvevői igényeinek rendszeres gyűjtése (IGEN, pl. OMHV)
  • elégedettségük folyamatos mérése és elemzése (IGEN, pl. OMHV és éves Jelentések; egy DPR vizsgálat, egy munkatársi elégedettségi vizsgálat)
  • kapott adatokat és az elemzések eredményét a Főiskola beépíti döntés-előkészítő folyamataiba, fejlesztési programjaiba (IGEN, folyamatos tantervfejlesztés demokratikus folyamatban)
  • kialakítja a minőségirányítás szervezeti és szabályozási kereteit (IGEN, minőségbiztosítási alapdokumentumok, MiB létrehozása)
  • biztosítja a minőségmenedzsment személyi és tárgyi feltételeit (IGEN, bizottsági munka finanszírozása, együttműködés a tanulmányi adminisztrációval)
  • mérésértékelési, fejlesztési és minőségbiztosítási eljárásokat vezet be az oktatási és az oktatásszervezési tevékenységek területén. (RÉSZBEN, OMHV zajlik, viszont nincs formalizált oktatói értéklési rendszer)
  • elkészül a Főiskola minőségbiztosítási rendszerének koncepciója, a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat (IGEN)
  • az oktatás és az oktatásszervezés területén mérésértékelési, mérésfejlesztési kimutatások készülnek, meghonosodik, terjed a minőségügy kultúrája (IGEN)

Második szakasz (10.2.2)

  • vezetői eszköztárát minőségközpontú szemléletben fejleszti (RÉSZBEN, internetes munkafolyamat irányító szoftver /redmine/ használatának bevezetése 2015. őszén)
  • hatékony menedzsmentet alakít ki (RÉSZBEN, a Főiskola az erőforrásainak megfelelően mindig minimális menedzsmenttel működött, az oktatói kar egy része ezért a normálisnál nagyobb szerepet kénytelen vállalni a kis intézmény irányításának feladataiból. A 2019-ben megválasztott rektor nemzetközi szinten is jelentős menedzsment tapasztalatokkal rendelkezik.)
  • vezetésének személyi és tárgyi feltételeit a minőségbiztosítási rendszer visszajelzéseinek megfelelően folyamatosan korrigálja (RÉSZBEN, a vezető személyek megválasztásáról szóló döntéseit a Fenntartóval együttműködésben a Szenátus hozza meg teljesen nyílt és átlátható folyamatokban, pályázatok útján, ebben a folyamatban nincs szükség a minőségirányítás közreműködésére.)
  • kiterjeszti a minőségvédelmi és minőségfejlesztési eljárásokat a vezetésre. Újfajta vezetői szemlélet alakul ki: a Főiskola vezetése képessé válik arra, hogy olyan módon irányítsa a folyamatokat és az erőforrásokat – különös tekintettel a humán erőforrásokra – hogy az oktatás minősége feleljen meg a korszerű európai felsőoktatás igényeinek illetve folyamatosan fejlődjön és haladja meg ezeket az igényeket is. (RÉSZBEN, a 2019-es rektorváltás során a Fenntartó határozott igénye volt, hogy az előző ciklus nemzetközi téren tett erőfeszítései és eredményei az új vezetés alatt is folytatódjanak, valamint a Főiskola tegyen lépéseket a korszerű felsőoktatás felé a saját hagyományainak megőrzése mellett.)

Harmadik szakasz (10.2.3)

  • az intézményi működés minden területére kiterjeszti a folyamatszabályozást (NEM teljesült még)
  • a Főiskola működését tudatosan és folyamatosan fejleszti (RÉSZBEN)
  • kiterjeszti a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési eljárásokat valamennyi szervezeti egységére és működésének valamennyi folyamatára (NEM teljesült, a minőségbiztosítás inkább szakaszosan, részlegesen zajlott, komplex folyamatok beindítása az új Minőségbiztosítási Politika megvalósulásától várható)

A Főiskola teljes működése átláthatóvá, a résztvevők számára érthetővé, kiszámíthatóvá, észszerűvé és elfogadhatóvá válik (RÉSZBEN, pl. szabályzatok naprakész közzététele, hallgatói tájékoztatás javulása, a hallgató-oktatói viszonyok kitágulása a mentor-tutor rendszer működése következményeképpen stb.).