Buddhizmus ma 4. (Buddhista esztétika)

Alapadatok
Tárgy neve: 
Buddhizmus ma 4. (Buddhista esztétika)
Tárgykód: 
M2-D404
Tárgykód (esti): 
M2-E-D404
Óraszám: 
15 x 90 perc
Óraszám (esti): 
7-8 x 90 perc
Meghirdetés féléve: 
tavaszi
Tárgy típusa: 
Buddhista törzsanyag
Kreditérték: 
2
Az oktatás nyelve: 
magyar
Tantárgykapcsolat, előfeltétel: 
Buddhizmus ma 2. (Buddhizmus és művészetek)
Tantárgyért felelős oktató: 
Farkas Attila Márton, Dr
Érvényes: 
2015 után
A tantárgy részletes leírása
A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja: 

A történelmi Buddha nézeteinek filozófiai, s mint ilyen, esztétikai, értékválasztó jellegéből következő képzetek művészi megjelenítésének megértése. Az elmúlt több mint kétezer év, így a kortárs művészetek buddhista szemléletű értelmezése. Specifikus célkitűzések: esztétikai alapfogalmak taglalása mellett a művészi megnyilvánulások különösségének vizsgálata. A kurzus során a hallgatók bevezetést kapnak a művészetfilozófia világába,módszereibe.

Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek): 

A művészeti alkotások értelmezésén keresztül olyan élményekhez jutnak a hallgatók, melyek tágítják az esztétikai befogadóképeségüket.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint: 

A hallgató ismerje a tárgyalt művészetfilozófiák kialakulását, a különböző műfajok elméleti hátterét.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek: 

Az esztétikai élmények többszintű befogadásának képessége.

Tartalom: 

A kurzus alapfogalmak (szépség, művészet, utánzás, szimbólumok) tisztázásával bevezetésként szolgál az esztétika területére. Elsősorban az esztétikai élmény és ízlésítélet sajátosságait vizsgáljuk, de kezdettől szélesebb művészetelméleti összefüggésében tekintjük át a felmerülő kérdéseket. Így a filozófiai, történeti, lélektani, társadalmi és vallási aspektusok is vizsgálatunk tárgyai lesznek. Megismerkedünk az alkotó, a mű és a befogadó hármasságával, a műfajok elméletével.Három huszadik századi művészetfilozófiát vizsgálunk: Lukács György Heidelbergi művészetfilozófia és esztétika, Martin Heidegger A műalkotás eredete és Hans Georg Gadamer A szép aktualitása című művét. Az így szerzett ismereteinket a korábbi buddhista filozófiai, vallás és művészettörténeti ismereteinkre alapozva összevetjük a buddhizmus sajátos műalkotásaival.

Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva: 

1. Alapfogalmak, bevezetés

2. Esztétikai élmény és ízlésítélet

3. Alkotó, mű és befogadó; kor, hely, egyén és társadalom

4. Műfajelmélet Nyugaton és Keleten

5. Bevezetés az ikonográfia és ikonológia megközelítéséhez

6. A Tan ábrázolása a Buddha képmás nélkül

7. Buddha-ábrázolások bemutatása, rendszerezése

8. A sztúpákkal kapcsolatos ismeretek, tudnivalók

9. A kolostorok felépítése, elrendezése, funkciói

10. Kegytárgyak: funkció, jelentés, szertartásokban betöltött szerep

11-12. XX. századi nyugati művészetfilozófiák: Lukács, Heidegger, Gadamer

13-14. XXI. századi buddhista ihletésű műalkotások elemzése

 

Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések: 

Esztétika, műfaj, ikonográfia, sztúpa, rituálé

Forrás: 

-

Követelmények
Zárási forma: 
Kollokvium
Követelmények: 
Az előadásokon való aktív részvétel. Maximálisan elfogadható távollét: 3 előadás. A hallgatók a beadandó dolgozatokat a szemeszter során feldolgozott információk alapján készítik el,fedőlappal, tartalomjegyzékkel, hivatkozásokkal és forrás-megjelöléssel látják el. Elvárt terjedelem: egyéni dolgozat egy buddhista ihletésű műről: 20-25 ezer leütés. A félév végén szóbeli vizsga a kurzus ismeretanyagából.
Olvasmányok
Kötelező irodalom: 

Kötelező irodalom:

1. Loboczky J. 1998. A műalkotás: “A létben való gyarapodás”. A művészet “valósága” három XX. századi művészetfilozófiában. Lukács György, Martin Heidegger, Hans Georg Gadamer. Budapest, Akadémiai.

2. Almási Miklós 1992. Anti-esztétika. T-Twins. Budapest.

3. Zoltai Dénes 1997. Az esztétika rövid története. Helikon, Budapest.

4. Tatarkiewicz, W. 2006. Az esztétika alapfogalmai, Kossuth, Budapest.

5. Tanaka, K. 1998. Absence of the Buddha Image in Early Buddhist Art, New Delhi, D.K. Printworld.

6. Sharma, R.C. (szerk.) 2004. Interaction Between Brāhmaṇical and Buddhist Art, New Delhi, D.K. Printworld.

7. Mishra, T.N. 2000. Buddhist Tantra and Buddhist Art, New Delhi, D.K. Printworld.

Ajánlott irodalom: 

1. Bacsó B. (szerk.) 1995. Az esztétika vége – vagy se vége, se hossza? A modern esztétikai gondolkodás paradigmái. Ikon, Budapest.

2. Lukács Gy. (1963): Az esztétikum sajátossága 1–2. kötet. Budapest, Akadémiai 1965.

3. Panofsky, E. 1984. „A perspektíva mint ’szimbolikus forma’ ”. (in) A jelentés a vizuális művészetekben. Tanulmányok. Budapest, Gondolat 1984. (170–248.o.)

4. Ricoeur, P. (1975): Fenomenológia és hermeneutika. Budapest, Kossuth 1997. (7–58.o.)

5. Schelling, F. W. J. (1859): A művészet filozófiája (A kéziratos hagyatékból). Budapest, Akadémiai 1991.

6. Bacsó B. [szerk.](é.n.): Szöveg és interpretáció. A. Danto, J. Derrida, H.–G. Gadamer, M. Heidegger, P. DeMann, P. Ricoeur írásai. Cserépfalvi, Budapest.