A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja:
Az előadások célja történeti, eszmetörténeti áttekintést adni a Buddha halála után létrejövő irányzatok és iskolák keletkezéséről, szemléletváltásairól, ill. egyes fogalmak és kifejezések megjelenéséről, majd jelentésmódosulásairól. Ennek során a buddhista filozófia alapfogalmai és azoknak a mahájána gondolatrendszerébe illeszkedése az egyes irányzatok sajátosságainak megfelelően kerülnek bemutatásra.
Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek):
a szabadság és a kreativitás sokféleségének felismerése
A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint:
A szabadság és a kreativitás változatos tényeinek, történeti egymásra következésének és egymásra reagálásának átlátása.
A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek:
Eszmetörténeti tények, változó értelmezések ismeretében összehasonlító elemzés.
Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva:
1. A buddhizmus főbb hagyományai. A théraváda és a mahájána hagyomány, valamint tudományos megközelítésük. A buddhista világi élet és népi vallásosság, illetve a buddhizmuson kívüli gondolatok és gyakorlatok hatásai a korai buddhizmusra.
2. A korai buddhizmus. A zsinatok és az első iskolák kialakulása. A théraváda buddhizmus pszichológiai és osztályozó szemlélete. A dhammák rendszerezése; statikus és dinamikus értelmezések.
3. A hínajána többi iskolája. A szarvásztivádinok ontológiai realizmusa és a szautrántikák kritikai realizmusa. Az idő és az érzékelési folyamat. A kettős igazság. Mahászanghikák, pudgalavádinok, lókóttaravádinok.
4. Paradigmaváltás. Írásbeliség, nyelv és kép a mahájánát előkészítő kulturális paradigmaváltásban.
5. A mahájána irodalma. Formai, stilisztikai jellegzetességek. Szútra-gyüjtemények és a kánonok. A korai mahájána-szútrák világa. A relatív és az abszolút valóság.
6. A lótusz szútra. Néhány szimbolikus leírás feloldása és a szútra ebből kibontakozó világképe. A mahájána újabb alapfogalmai.
7. A pradnyápáramitá szövegek. A bódhiszattva és az üresség. Az Abszolút fogalmához vezető gondolati lépések. A transzcendens bölcsesség (prajòã), mint a nem-tudás feloldása.
8. A madhjamaka alapgondolatai. Nágárzsuna üresség-felfogása. A közép fogalma. A prászangika és a szvátantrika iskola. Abszolút és szubsztancia.
9. A vidnyánaváda alapgondolatai. A Tathágatagarbha-tan. A Szandhinirmócsana és a Lankávatára szútra hármas létstruktúrája. Maitréja, Aszanga, Vaszubandhu.
10. A mahájána főbb iskolái. Az ismeretelméleti-logikai iskola. A buddhizmus elterjedése és iskolái Délkelet–Ázsiában, Kínában és Japánban.
11. A csan és a zen. Bódhidharmától Lin-csi–ig. A zen főbb iskolái és módszereik. A zen négy alapelve. A zen, mint a japán kultúra élő hagyománya.
12. A vadzsrajána nézetei. A kínai és japán vadzsrajána. A buddhizmus tibeti elterjedése. A tibeti buddhizmus négy fő iskolája. A szahadzsajána és a Kálacsakra-rendszer. A tantrizmus szintjei és a saktizmus.
13. Az Úton haladás szintjei. A vadzsrajána eszközei, módszerei. A bódhiszattva előrejutása a páramiták megvalósításával a 10 bhúmi szintjein.
14. A buddhista kozmológia. Kozmográfia és kozmológia a Buddhánál. A létsíkok és a meditáció szintjei. Kozmosz és mandala a mahájánában. Az öt Tathágata. Az ember, mint pszicho-kozmológiai rendszer. Összefoglalás. A szimbolizmus, transzcendencia, absztrakció és az Abszolút fogalmai. A hínajána és a mahájána összevetése.
Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések:
dhamma, dharma, dharmatā, svabhãva, lakšana, oeùnya, oeùnyatã, nirvãýa, lokadhãtu, dharmadhãtu, bodhicitta, bodhisattva, pãramitã, bhùmi, vidyã, prajòã, upãya, trikãya, tathãgata
Nyomtatóbarát változat