Buddhista filozófia 6. (Jógácsára)

1. Mi a jógácsára? A jógácsára jelentősége és helye a buddhista irányzatokon belül, történeti korszaka és főbb képviselői: általános bevezetés, ill. előzetes összefoglaló. Csittamátra versus vidzsnaptimárta. A jógácsára, mint buddhista fenomenológia, szubjektív idealizmus, vagy mint vagy valami egészen más? A jógácsára főbb eszméinek nyugati megközelítései.
2. A jógácsára előzményei és gyökerei I. A jógácsára szemléletmódjának előfeltételei a korai buddhizmusban, valamint néhány konkrét előzmény a Páli Kánonban (Kevatta szutta, Mahánidána szutta, Dhátuvibhanga szutta, Loka szutta, stb.) A tudat központi szerepe a korai buddhizmusban. A csitta, a manasz és a vidzsnyána fogalmai.
3. A jógácsára előzményei és gyökerei II. A námarúpa és a vidzsnyána egységének korai buddhista tana. A jógácsára kialakulása az Abhidharma-viták tükrében: a Katthá-vatthu egyes eretnek nézetei. Út a „minden csak tudat” elve felé: A buddhista elemtan finomodása, Száramati a „tudat, mint űr” metaforája. A szkandhák, mint a vidzsnyána modifikációi.
4. A dolgok létrejötte és a valóság síkjai. A függő keletkezés tanának centrális helye a buddhizmusban. A függő keletkezés jelentése(i) és jelentősége a jógácsára rendszerében. A prapancsa fogalma. Függő keletkezés és újralétesülés: Szthiramati embriológiája (Madhjanta Vibhanga) és ennek előzményei. Az „embrió”, mint metafora: a tathágatagarbha eszméjének kialakulása. A kettős függő keletkezés és a három mibenlét tana.
5. A tapasztalati világ illúzió természete. A buddhista gondolkodás fejlődése az állandótlanság (anitja) és a pillanatnyiság (ksanika) tanától a lét álomszerűségének idealista tanításáig. A dolgok illúzió-természetének tapasztalati és logikai bizonyságai Vaszubandhunál. Az illúzió-természet nyolc aspektusa a Mahájána szangrahában. A „képzelgés” (vikalpa), mint megkülönböztetés és projekció: a gondolat-beszéd érzet-adatokká és külső valósággá idegenedése.
6. Nyelv és elme, nyelv és valóság I. Az abhidharmikák terminológiai vitáitól a fogalmak önellentmondó szemantikáján (Nágardzsuna) át a nyelv teremtette világ teóriájáig: a jógácsára nyelvfilozófiájának kialakulása és előzményei. Annak fejlődése a Szandhinirmócsana szútra, a Lankávatára szútra, és a Mahájána szangraha alapján. Miként hozza létre egy dolog megnevezése annak valóság(osság)át?
7. Nyelv és elme, nyelv és valóság II. Fogalmiság, metaforák, kategóriák. A „képzelgés”, mint megnevezési aktus, ill. nyelvhasználat. Ennek alaptípusai a Mahájána szangrahában. Az egyedi és az általános jegyek szerepe a valóság kialakításában.
8. A tárház-tudat. Az álajavidzsnyána tanának kialakulása és a karma jógácsára fölfogása. A karmára és a folytonosságra vonatkozó szarvasztiváda és szautrántika magyarázatok. Az álajavidzsnyána különféle aspektusai és funkciói, és az ezek szerinti szinonimái. Tathágatagarbha és álajavidzsnyána. A bhavanga-csitta, mint az álajavidzsnyána (esetleges) théravádin adaptációja Buddhagószánál.
9. Az emlékezet kettős arca. Álajavidzsnyána és emlékezet. A vászanák jelentése és szerepe. Emlékezet és nem-tudás: a szmriti centrális szerepe pszeudo-Asvagósánál. Az „illatosítás” metaforája a jógácsára szövegekben. Szaglás és emlékezet, emlékezet és a szkandhák folytonossága, avagy: mi a gandharva? Emlékezet és éberség, az emlékezés, mint megvilágosodástényező.
10. A jógácsára elmemodellje I. Mi a vidzsnyána? A kétféle (érzékelő és észlelő) vidzsnyána megkülönböztetése a Lankávatára szútrában. A nyolc vidzsnyána rendszere és működési szisztémája. Manasz, manovidzsnyána és az énképzet kialakulása. Az Aszanga-féle „háromrészű tudat” szisztémája.
11. A jógácsára elmemodellje II. Az Aszanga-féle elmemodell Dignága-féle kidolgozása: a tudatra rátekintő tudat tana. Ennek Dharmapála ill. Hszüan-Cang általi továbbfejlesztése. Ennek egyikelméleti alapja: a tárgytapasztalás és a tudatosítás (feldolgozás) időbeni eltolódása és az emlékezés keletkezése (Vaszubandhu). Kitekintés: A tudatra rátekintő tudat gyökerei a szatipatthána gyakorlatokban, valamint a metanyelv ill. a metaszintű tudás szerepe a buddhista gondolkodásban.
12. Az Apoha elmélet. A kizárás, mint a dolgok megnevezésének alapja. Dignága és Dharmakírti az apoha-elméletről. Az apoha.-elmélet, mint a tudat (tapasztalás) természetének, működésének egy nyelvi modellje. Mondat vs szó.
13. A jógácsára praxeológiája. Mik voltak a vidzsnyánavádinok gyakorlatai? Az álomargumentum és a nyelvfilozófia gyakorlati hasznosítása. (A Mahájána Szangraha és a Lankávatára szútra alapján.) A kasina-meditációk és a jógácsára közötti kapcsolat. Az álajavidzsnyána kiiktatása.
14. Csak-tudat versus üresség: A jógácsára súnjavádin kritikája Sántidévánál és Csandrakírtinél.