A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja:
A „középút” (madhjamaka) eszméjének megismertetése a hallgatóval, rávilágítva az életvitelbeli és gondolkodásbeli végletek kerülésének a fontosságára a buddhista hagyomány egészében.
Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek):
Ráébredés arra, hogy a mahájána buddhizmus, s ezen belül a madhjamaka (középút) „ürességtana” (súnjatá) töretlen, szerves folytatása a Buddha eredeti tanításainak. Megértése annak, hogy a fogalmi, gondolati belátás, az elmélet nélkülözhetetlen alapja a gyakorlatnak, s az „üresség” szemlélete – ha helyesen értjük – nem mond ellent az alaptanításoknak.
A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint:
Az indiai madhjamaka bölcseletnek az ismerete a gyökérmester Nágárdzsuna művei és elsősorban a prászangika mádhjamika mesterek (pl. Buddhapálita, Csandrakírti) kommentárjai alapján.
A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek:
A hallgató képes átlátni és ismertetni a madhjamaka világszemlélet lényegi pontjait annak kulcsfogalmaira összpontosítva, belátja a középút követésének a fontosságát, mind elméleti, mind gyakorlati szinten.
Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva:
1. A madhjamaka helye a buddhista filozófiában, irodalomban. Kronológia. A madhjamaka és a többi filozófiai álláspont, más iskolák.
2. A madhjamaka filozófia előzményei és gyökerei a Páli kánonban. A középút és a végletek jelentése; létezés véglete – nemlétezés véglete (sz. asztitá-násztitádristi), a megsemmisülés nézete – az örökkévalóság nézete (uccshédaváda–sásvataváda), a túlértékelés véglete – az aláértékelés/tagadás véglete (szamárópánta–apavádánta). A két igazság: szamvriti-szatja, paramártha-szatja stb…
3. Az Abhidharma iskolák legfontosabb tantételei. Mátriká és buddhavacsana. A dharmák és osztályozásuk. Pudgalanairátmja – dharmanairátmja.
4. Nágárdzsuna élete és kora – szellemi és fizikai környezete. A kínai és a tibeti források. A korabeli tökéletes bölcsesség: a pradnyápáramitá-szútrák. Árjadéva. Szvabhávavádinok és nihszvabhávavádinok. Dharmasúnjatá, pudgalasúnjatá. A bódhiszattva-ideál.
5. Nágárdzsuna művei. Fő témái és azok csoportosítása. A madhjamaka kommmentár-irodalma. Praszanga és szvatantra.
6. A Múlamadhjamaka-káriká fejezetei, témakörei. A mangalaslóka nyolc tagadása. Pradnyá és karuná.
7. A MMK részletes vizsgálata 1. (IV.) A halmazok vizsgálata. A halmazok a vikalpa – prapanycsa viszonylatban. (X.) A tűz és a tüzelő vizsgálata.
8. A MMK részletes vizsgálata 2. (IX.) Az eleve létező vizsgálata. (XVIII.) Az én vizsgálata.
9. A MMK részletes vizsgálata 3. A függésben keletkezés tizenkéttagú láncolata és az egyetemes függő lét: pratítjaszamutpáda. Ok-okozat és üresség. Okság és feltételek – kölcsönössség. Az ürességmeditációk.
10. A MMK részletes vizsgálata 4. A négy nemes igazság. A négy nemes igazság érvei a nihilizmus ellen. Nágárdzsuna jellegzetes érvelésmódjai.
11. Összefoglalás: az üresség. Az üresség szinonimái és különböző aspektusai. Nem-állító tagadás (praszadzsja-pratisédha), minden nézettől való üresség (dristisúnja). A nirvána és szamszára viszonya.
12. „Az ellenvetések megsemmisítése” (Vigrahavjávartaní)
13. A „Baráti levél” (Suhrillékkha) és a „Drágakőfüzér” (Ratnávalí). Nágárdzsuna morálfilozófiája.
14. Nágárdzsuna és Buddha beszédei. Módszer (upája) és bölcsesség (pradnyá). A bölcsesség 3 szintje, a megkülönböztető fogalmi gondolkodás és okfejtés szoteriológiai jelentősége.
Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések:
madhjamaka, mádhjamika, asztitá–násztitá-anta, uccshéda-váda – sásvata-váda, szamárópánta – apavádánta, szamvriti-szatja, paramártha-szatja, pudgalanairátmja – dharmanairátmja, dharmasúnjatá - pudgalasúnjatá, praszanga – szvatantra, pradnyá és karuná, vikalpa – prapanycsa, klésa, praszadzsja-pratisédha, néjártha – nítártha, illúzió (májá), nágárdzsuna, vigrahavjávartaní, szuhrillékkha, ratnávalí, morálfilozófia stb.
Nyomtatóbarát változat