Buddhizmus ma 3. (Buddhizmus és tudatkutatás)

Alapadatok
Tárgy neve: 
Buddhizmus ma 3. (Buddhizmus és tudatkutatás)
Tárgykód: 
M2-D403m
Tárgykód (esti): 
M2-E-D403m
Óraszám: 
15 x 90 perc
Óraszám (esti): 
7-8 x 90 perc
Meghirdetés féléve: 
őszi
Tárgy típusa: 
Buddhista törzsanyag
Kreditérték: 
4
Az oktatás nyelve: 
magyar
Tantárgyért felelős oktató: 
Farkas Attila Márton, Dr
Érvényes: 
2015 után
A tantárgy részletes leírása
A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja: 

A kurzus célja a nyugati elmekutatás azon területeinek és kérdéseinek ismertetése, melyeket részben a buddhizmus inspirált, valamint bemutatni e diskurzusnak a buddhizmus tudományos kutatására tett hatását.

Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek): 

Nyitott, rugalmas gondolkodásmód és a készségszintű együtt-gondolkodás kialakítása.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint: 

Önálló vélemény kialakítása a kurzus során tárgyalt kutatásokról és a vonatkozó szakirodalmi háttér alapos ismerete.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek: 

A feldolgozott tanulmányok értelmezése és interpretációja.

Tartalom: 

A buddhista bölcselet a lélek hagyományos koncepciójának kiküszöbölésével alternatív hipotéziseket állított föl az érzékelési, ill. általában az elmeműködési funkciók magyarázatára. Így jött létre egy rendkívül sokoldalú, helyenként kifejezetten modernnek ható diskurzus az elméről/tudatról, ezért a buddhista bölcselet zömében egyfajta archaikus „elmefilozófiaként” is értelmezhető. Nem véletlen, hogy a buddhizmus pár évtizede gyümölcsöző kapcsolatba került a kognitív tudományokkal, ahol is újszerű gondolatokat inspirált, sőt létrejött egy nyugati buddhista alapú nyugati elmefilozófiai/kognitív tudományi irányzat. E közeledés természetszerűleg hozta magával az addig a hagyományos bölcsészet (orientalisztika, vallástörténet, filológia) által meghatározott buddhológia átalakulását, minek révén sorra jelentek meg olyan munkák, melyek a kognitív tudományok (avagy annak hatására, azzal több számos érintkező egyéb diszciplínák, pl. a fenomenológia vagy a pszichoterápia) szempontjait és eredményeit a bölcsészetben, azaz a buddhizmus kutatásában hasznosították. Emellett a modern pszichológia és a kognitív tudományok által tárgyalt kérdések egyre több jelenkori buddhista elméleti munkában is fölbukkannak. A kutatók mellett autentikus buddhista szerzők, (köztük a Dalai Láma) is felismerték a modern tudatkutatás és buddhista bölcselet kapcsolatában rejlő lehetőségeket.

Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva: 

1. A tudatosság, ill az elme koncepciói a buddhizmusban

2. A tudatosság ill elme koncepciói a nyugati gondolkodásban és tudományosságban a középkor óta

3. Hogyan állunk a jelenkori nyugaton a tudatosság és elmeműködés kutatásával? A kognitív tudományok interdiszciplináris diskurzusai

4. A buddhizmus kognitív tudományokra tett hatása és annak kulturális kontextusa: a 60-as évek szellemi forradalma

5. Az érzékelés és gondolkodás illúziói

6. Az antikarteziánus irányzatok (Daniel Dennett, stb) és a buddhista felfogás hasonlósága

7. A buddhizmus direkt felhasználása az elmekutatásban. Neurofenomenológia: F. Varela és tanítványainak kutatásai

8. Az embodied mind fogalma és hatása a kognitív tudományokra Antonio Damasio nézetei

9. A buddhizmus kognitív nyelvészetre tett hatása: Lakoff és Johnson munkássága

10. A kognitív metaforaelmélet újszerűsége

11. A kognitív tudományok visszahatása a buddhológiára 1: B. Alan Wallace

12. A kognitív tudományok visszahatása a buddhológiára 2: Willam S. Waldron

13. A kognitív tudományok hatása a jelenkori tibeti buddhizmusra

14. Összegzés

Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések: 

Lélek, elme, tudat, elmefilozófia, orientalisztika, filológia, vallástörténet, buddhológia, fenomenológia, pszichológia, pszichoterápia, tudatkutatás

Követelmények
Zárási forma: 
Kollokvium
Követelmények: 
Az előadás rendszeres látogatása, egy választott téma önálló feldolgozása és a csoport számára összefoglaló előadás tartása.
Olvasmányok
Kötelező irodalom: 

1. Blackmore, Susan 2003. Consciousness – An Introduction. London: Hodder & Stoughton.

2. Lakoff, G – Johnson, M .1999: Philosophy in the Flesh. The Embodied Mind and its Challenge to Western Thought. New York, Basic Books.

Ajánlott irodalom: 

1. Houshmand, Zara – Livingston, Robert B. – Wallace, Alan B. (eds.) 1999. Consciousness at the Crossroads, Conversations with the Dalai Lama on Brain Science and Buddhism. Ithaca, New York: Snow Lion.