1. Mi a vallástudomány? Irányzatai. A vallás fogalma, megközelítési módjai. A szubsztanciális és funkcionális vallásértelmezés.
2. A vallási funkció (Malinowski) társadalmi szempontból, a kultúra struktúrájában elfoglalt helye (Radcliff-Brown), ennek mai alkalmazása: miféle funkciót tölt(het) be a buddhizmus a mi
kultúránkban?
3. A vallási funkció az egyén szempontjából. A (félreértelmezett) buddhizmus mint „pszichológia”, a buddhizmus mint a hit, értékrend, lelki kielégülés, stb. biztosítója. Kikből lesznek buddhisták és miért? Hippik és poszthippik, a buddhizmus mint divatvallás, mint menedzservallás, stb. Buddhista lényeg kontra létező buddhizmus: a funkcionalista és strukturalista-funkcionalista vallásértelmezés határai.
4. A vallások végcéljai közti alapvető különbségek. (Individuális halhatatlanság vs. felolvadás, stb.) Az összehasonlító vallástudomány korlátjai.
5. A vallási szubsztancia: vallás-e a buddhizmus szubsztanciális értelemben? A vallási lét főbb formái (Eliade), szent vs. profán, ezoterikus vs. exoterikus a buddhizmusban.
6. A numinózus fogalma (Otto) és a buddhizmus. A vallásfenomenológia (van der Loew) és hasonlók felszínessége és csupán relatív, ill. részleges alkalmazhatósága.
7. Vallási ősképek (Jung): antropológiai, kozmológiai, stb. szimbólumok, mint archetípusok a buddhizmusban. A jungi megközelítés avítt volta és bírálata.
8. A föntiek visszájára fordítása: Jung, Eliade, Otto, a femonenológia, stb. bírálata buddhista szemszögből.
9. Valláspszichológia (Freud, Piaget, klinikai esettanulmányok, stb.) és buddhizmus. A buddhizmus mint gerjesztett skizofrénia?
10. Mi számít betegségnek és mi a normális? A valláspszichológia egy lehetséges buddhista bírálata.
11. Antropomorfizmus, mágikus és mitikus gondolkodás a buddhizmusban, avagy meghaladható-e az archaikus-primitív gondolkodás? Az eredeti buddhizmus vallásellenessége.
12. Vallás, társadalom és osztályozás (Mauss), nyelv és kultúra (Sapir-Whorf hipotézis). Mennyire kultúrspecifikusak a buddhista írásos emlékek? Buddhista terminusok és kategóriák lefordíthatósága. Hogyan kezelték ezt a problémát maguk a régi buddhista irányzatok?
13. Strukturalizmus (Lévi-Strauss), az elme mintázatai és a kultúra szimbólumai (kognitív antropológia). A buddhizmus kognitív megközelítése és ennek visszája: a buddhista bölcselet, mint a vallás és kultúra egy valamikori kognitív megközelítése.
14. Van-e értelme a vallástudománynak, különösképp a buddhizmust illetőleg? A hagyományos bölcsészet fiaskói.
A részidős képzés azonos tantárgystruktúrában és tartalommal, de alacsonyabb – szemeszterenként 7-8 – óraszámmal, több hallgatói egyéni munkával zajlik.
Nyomtatóbarát változat