Vallástörténet 2.

Alapadatok
Tárgy neve: 
Vallástörténet 2.
Tárgykód: 
A2-F202
Tárgykód (esti): 
A2-E-F202
Óraszám: 
15 x 90 perc
Óraszám (esti): 
7-8 x 90 perc
Meghirdetés féléve: 
tavaszi
Tárgy típusa: 
Vallástörténeti
Kreditérték: 
2
Az oktatás nyelve: 
magyar
Tantárgyért felelős oktató: 
Balikó György, Dr
Érvényes: 
2015 után
A tantárgy részletes leírása
A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja: 

A vallásbölcseleti specializációt választók számára a közel-kelet két meghatározó vallásának a megismerése. A témán belül különös figyelmet kap az iszlám misztika, amely esetében mind a középázsiai, mind az indiai rendeknél, a buddhizmus és a hinduizmus tekintetében kölcsönös áthatás figyelhető meg. Mindennek fényében, az alaposan megismert buddhizmust, a hallgatók egy tágabb kontextusba tudják elhelyezni.

Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek): 

A témához kapcsolódó könyvtári és elektromos források önálló feldolgozására való felkészítés.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint: 

A tárgyalt vallások ismeret-rendszerének és összefüggéseinek átfogó ismerete. A tárgyalt vallások terminológiájának ismerete.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek: 

A tárgyalt vallások problémáinak megértése, és a különböző eltérő interpretációk melletti logikus érvelés képessége.

Tartalom: 

A kurzus célja, hogy bemutassa a judaizmus és az iszlám vallást. A félév során a történeti kronológia mentén különös figyelmet fordítunk a Tanakh, a Misna és a Talmud, továbbá a Korán szövegeire, áttekintsük pátriárkák és a próféták korát, a farizeusok, a szadduceusok és az esszénusok irányzatait, a rabbinikus teológiát, a kabbalát, a haszidizmust, illetve a szunniták és a siiták teológiáját, a kalifátus és a mahdí intézményét, illetve a szúfizmust. Az óra célja, hogy a diákok megismerjék a judaizmus és az iszlám alapfogalmait, eszmerendszerét, világképét és legfontosabb rítusait, továbbá képesek legyenek meglátni a buddhizmus és a monoteista vallások hasonlóságait és különbözőségeit.

Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva: 

Esti képzés esetében is; a témakörök az oktatás során ebben az esetben összevonódnak.

1. A judaizmus születése: Az ókori közel-keleti vallás néhány sajátossága. A zsidó nép eredete (Ábrahám) és őstörténete. A korai zsidóság vallásának prejudaista elemei.
2. A judaizmus: Mózes őt könyvének, a Tórának ( תןךה ) szerzősége, és helye a zsidó vallásban. Mózes (Mose Rabbénu) és az egyiptomi fogság.
3. A judaizmus: A „honfoglalás” körülményei. A királyság kora, és a Templom. A papság intézménye.
4. A judaizmus: A próféták szerepe Izraelben (Illés, Ámosz, Hoseás)
5. A judaizmus: A próféták szerepe Izraelben (Jeremiás, Ézsaiás, Jónás).A babiloni fogság.
6. A judaizmus: A makkabeus lázadás. A rabbinikus teológia. A szent szövegek: Tanak ( חןךה ), Misna ( משנה ), Talmud és Midrás ( .(מדרש Parancsolatok (Micvót).
7. A zsidó misztika: Kabbala (Zóhar). Haszidizmus, (Széfer J’cirah).
8. Az iszlám: Az iszlám kialakulásának körülményei. Mohamed (ar: Muḥammad) a próféta.
9. Az iszlám: Alláh (ar: al-Ilāh) az isten. A Korán (ar: al-Qur’ān) és az értelmezése (ar: tafsīr). Az iszlám öt pillére (ar: arkān al-islám): hitvallás (ar: šahāda), ötszöri ima (ar: şalāt), alamizsna (ar: zakāt), böjt (ar: siyām), zarándoklat (ar: ḥağğ), valamint a szent háború (ar: ğihād).
10. Az iszlám: A saría (ar: šarī‘a) a vallás törvényei. A kalifátus (ar: khalīfat) kialakulása (Abú Bakr, ‘Omár, ‘Oszmán, ‘Ali).
11. Az iszlám: A szuniták (sunnī) és teológiájuk. A síiták (ar: šī‘a), és teológiájuk, az imamátus (ar: Imām) és a mahdí (ar: mahdī) intézménye. A szakadárok (ar: hawāriğ).
12. Az iszlám misztikája: A szúfizmus (ar: taşawwuf) lényege, és a szúfí szó etimológiája. A szúfizmus kialakulása. A szúfí út alapvető sajátosságai.
13. Az iszlám misztikája: A szúfi bölcselet forrásai. A szúfí út alapvető sajátosságai. A megemlékezés (ar: dikr), a szúfí gyakorlat szíve. A meghallgatás (ar: samā‛). A dervís-rendek sajátosságai.
14. Az iszlám misztikája: A legismertebb szúfi rendek: a Kadiríjja (ar: Qādiriyyah) rend, a Csistíjja (pe: Čištīyya) rend, a Naksbandijja (ar: Naqšbandiyya) rend, a Szuhravardíjja (ar: Suhrawardīyya) rend, a Mevlevi (pe: Mawlaw’īyya) rend, a Bektasi (tö: Bektaşi) rend. A szúfí „művészet”.

Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések: 

Júdaizmus, iszlám

Forrás: 

nincs

Követelmények
Zárási forma: 
Kollokvium
Követelmények: 
Írásbeli beszámoló (maximum 7 oldal terjedelemben) és szóbeli vizsga.
Olvasmányok
Kötelező irodalom: 

1. Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története I-III. (Idevonatkozó fejezetei) 1994. Budapest: Osiris - Századvég K.
2. Cohn-Sherbok, Dan - Cohn-Sherbok, Lavania: A judaizmus rövid története. 2001. Budapest: Akkord K.
3. Szathmári Botond: Az iszlám vallásról és annak misztikus útja. (jegyzet) 2013. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Ajánlott irodalom: 

Általános:
1. Eliade, Mircea (ed.): The Encyclopedia of Religion 1-16. 1995. London – New York: Simon and Schuster Macmillan 

Judaizmus:
1. Assman, Jan: Mózes, az egyiptomi. 2003. Budapest: Osiris K.
2. De Vries, Simon Philip: Zsidó rítusok és jelképek. 2000. Budapest: Talentum K.3. Flusser, Vilém: Judaizmus és kereszténység eredete. 1999. Budapest: Múlt és Jövő
4. Hoffman, Edward: A ragyogó fény útja. Zsidó misztika és modern pszichológia. 2009. Budapest: Makkabi K.
5. Raj Tamás: Bibliaiskola. A szentírás kulcsszavai és szállóigéi. 2003. Budapest: Makkabi K.
6. Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése. 2002. Budapest: Szent István Társulat
7. Starr-Glass, David: A judaizmus. 2000. Budapest: Kossuth K. Iszlám:
1. Alsabahi, Dr. Adel Ahmed (főszerk.): Kegyes Korán 1-3. 2006. Budapest: Iszlám Egyház Fordító Iroda.
2. Boulad, Henri: Az iszlám a misztika, a fundamentalizmus és a modern kor feszültségében. 2009. Budapest: Kairosz K.
3. Simon, Róbert: Iszlám kulturális lexikon. 2009. Budapest: Corvina K.
4. Watt, William Montgomery: Az iszlám rövid története. 2000. Budapest: Akkord K.
5. Martin, Richard C. (ed.): Encylopedia of Islam and the Muslim World. 2004. New York: Macmillan