A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja:
A hallgatók megismertetése egy másik civilizáció és kultúra történetével, valamint átfogó képet adni Kelet-Ázsia történelméről és kultúrájáról. A cél, hogy a hallgatók ismerjék a a térségben a buddhizmus terjedésének folyamatát.
Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek):
Összehasonlító elemző vizsgálat önálló elvégzésére való felkészítés.
A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint:
Kína, Japán és Korea történetének és kultúrájának ismerete, a helyi hagyományok és a ráépülő buddhizmus kapcsolatának felfedezése.
A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek:
Az eltérő kultúrából eredő értékek felismerése, az elfogadó és nyitott látásmód elsajátítása.
Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva:
1. Bevezetés a kelet-ázsiai buddhizmus művelődéstörténetébe
2. A kínai buddhizmus történetének és sajátosságának bemutatása
3. Kína: A Tan megjelenése. Fordítók, az iskolák kialakulása
4. Kína: A sajátosan kínai buddhizmus kialakulása
5. Kína: A buddhizmus hanyatlása; a buddhizmus Kínában ma
6. Korea: A Tan útja. Előzmények, a Tan megjelenése
7. Korea: A koreai szön buddhizmus államvallássá válása
8. Korea: A koreai buddhizmus sajátos mitológiája
9. Korea: A koreai buddhizmus harca a kereszténységgel, és mai irányzatai
10. Japán: A Tan megjelenése, az irányzatok kialakulása
11. Japán: A japán zen buddhizmus államvallássá válása
12. Japán: A sintó és a zen sajátos viszonya
13. Japán: A buddhizmus szerepe a szekularizálódott modern Japánban
14. Hallgatók prezentációi
Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések:
Shang-kor, Nyugati Zhou-kor, konfucianizmus, a legizmus, a logicisták, a taoizmus, huayan, tien tai, chan, jingtu, Dzsómon, Jajoi, Kofun, Nara, Heian, Kamakura, Aszuk, Hakuhó, Muromacsi, Momojama, Tokugawa
A kínai buddhista filozófia és kultúra vonatkozó előírásainak megismerése, mérlegelése.